A minap a Filmintézet Fast Forward Programjának filmes táborában jártam, ahol vegyesen készülnek fikciós rövidfilmek, dokumentumfilmek és egy animáció. A Friss Hús mint a tehetséges filmesek ugródeszkája örömmel ad teret minden évben az itt készült alkotásoknak, így különösen izgalmas volt belepillantani a boszorkánykonyhába; nagyon kíváncsi voltam, hogyan készülhet el tíz nap alatt hat film.
Elképesztő élmény volt: nem nagyon tudok jobb programot elképzelni, mint ezen keresztül kiszakadni a valóságból, és elmerülni a kreatív alkotás, a csapatmunka, a kommunikáció, a szervezés, tehát a filmkészítés szépségében, annak minden holtpontjával és katartikus pillanatával együtt.
Egyre szembetűnőbb jelentősége van az úgynevezett tábori filmeknek, több közülük be is kerül a Friss Hús versenyprogramjába. Talán azért is, mert nem könnyű manapság egy rövidfilmet finanszírozni, de az is igaz, hogy a filmkészítés e formája különleges extrém sport, amely hatalmas erőfeszítést igényel, olyan koncentrált helyzetet teremt, amelyben szárnyra kaphat a kreativitás és rengeteget lehet tanulni a filmezésről.
Egy teljes napon át követhettem a csapatokat, és ez bőven elég volt ahhoz, hogy elkapjon a hév, és minden cinizmusomat és menetrendszerű nyári kiégésemet hátrahagyva várjam, hogy megnézhessem majd az elkészült filmeket.
És mert ezért is hívtak, igyekeztem néhány tanáccsal segíteni a filmek megszületését. Ennek apropóján összegyűjtöttem pár gondolatot, amivel nem titkolt szándékom, hogy segítsem mindazokat, akik most vágnak bele egy rövidfilm elkészítésébe. Ezek a segédigék végigvezethetnek a film elkészítésének gyönyörű és gyötrelmes folyamatán.
Nem mindig az első ötlet a legjobb. Sőt, gyakran a sokadik lesz az, ami majd működik. Nyugodtan dobálj be minél több ötletet az alkotótársakkal a zsákba, beszéld át velük, forgasd ki minden irányból. Mutasd meg másoknak – barátoknak, ismerősöknek, szakmabelieknek és teljesen laikusoknak –, és figyeld, felcsillan-e a szemük, mire kérdeznek rá. Nem szabad azt sem elfelejteni, hogy rövidfilmezni készülsz, amelyben az a szuper, hogy bátor és szabad formátum – nyugodtan fittyet lehet hányni a konvenciókra.
Vannak kérdések, amelyeket érdemes ilyenkor (elsősorban magunknak) feltenni: mennyire eredeti? Láttunk már ilyet? Ha igen, mi az, ami miatt az én verzióm más?
Amit pedig minden lehetséges alkalommal elmondok: nézz minél több filmet! Ismerd meg a mezőnyt, lesd el a trükköket – illetve egyszerűen csak azért, mert filmet nézni jó.
Mini pitch (mer)
Ha az alap már megvan, készítsetek egy rövid prezentációt magatoknak.
Itt újabb fontos kérdések merülnek fel, amelyek végivezetnek a prezentáción:
– Miről szól a film?
– Kinek szól?
– Hogyan fog kinézni?
– Miért pont te csinálod?
– Mi az, ami megvan, mire van még szükségetek?
Ez a saját gondolataidat is segít rendszerezni, aztán jól jöhet a pitcheknél és a pályázatoknál. Tesztelj: hívj össze egy mini közönséget, és interjúvold meg őket, ahogyan már az ötletek kiválasztásánál is tetted.
Történet- és karakterfejlesztés (kell)
Ezekről valóban könyveket lehet írni, így most tényleg csak pár általános jótanáccsal jövök, ami átsegíthet a holtpontokon. A legfontosabb, hogy az eleje és a vége meglegyen, a kettő közötti út pedig majd kialakul valahogy. Érdemes az általános felől indulni a minél konkrétabb felé. Az elején ne foglalkozz a dialógusokkal, menj rá inkább a karakterekre. Értsd meg őket minél pontosabban – mi a motivációjuk, háttérük –, próbáld meg azonosítani őket valós személyekkel, és rákérdezni, hogy mit tennének az adott helyzetben. Egyszerű trükk: ne rébuszokban, fogalmakban vagy ideákban gondolkodj, hanem abból indulj ki, mi látszik majd a vásznon abból, amit elképzelsz – végső soron semmi más nem számít.
Kill your darlings (muszáj)
Rövidfilmben nincs hely mindennek. Ha egy jelenet, karakter vagy motívum nem viszi előre a történetet vagy nem ad hozzá a művészi koncepciódhoz, akkor engedd el – ebben érdemes kegyetlenül szigorúnak lenni. A vágóprogramban sem késő megtenni, de sokkal gazdaságosabb (és kevésbé fájdalmas) még a papíron. Sokszor így is fáj, de a lényeg, hogy a kevesebb tényleg több.
Love your darlings (szeret)
Rengeteg véleménnyel fogsz találkozni. Mindenkit hallgass meg, fontold meg a tanácsokat, de tartsd ki a filmed esszenciája mellett, bárki bármit mond! Ez a te filmed, a te bátorságod, neked kell, hogy a legfontosabb legyen. A filmezés a konokság és a nyitott kompromisszumkeresés közötti ingázás művészete.
A tábori élmény századszorra is megerősített abban, hogy szuper dolog a rövidfilm. Ha megvan az ötlet, az elhatározás és a csapat, fillérekből is megcsinálható. Mint egy jó étel: csinálni és fogyasztani is élvezetes – még ha közben néha oda is kap vagy túl is fűszerezzük. (És igen, inkább legyen túl, mint alul, mert a filmet már utólag nem lehet megsózni.) Extrém körülmények között rövidfilmet forgatni pedig tényleg olyan, mint egy főzőverseny: kevés alapanyag, kevés idő, szép remények és nagy kétségbeesések, de a végén valahogy mégis elkészül valami, amire büszke lehetsz.